Egy kapcsolat alapja a bizalom, öszinteség, és a sex... nem elhanyagolható tényező a kommunikáció sem!!! az ember hiába szeretne tökéletes életet élni nem fog tudni! Törekedhet rá, de majdnem felesleges... Vannak olyan helyzetek és szituációk mikor nincs jogalapja megkérdezni hogy hogy hol voltál esetleg kivel voltál, mert akkor a két ember nincs olyan nexusban, hogy ezen kérdések feltehetőek legyenek.. de azt gondolom hogy ebben a helyzetben is fontos az őszinteség, mert soha nem tudhatjuk mikor derül ki késöbb valami, ami nem ugy volt nem ugy történt, és visszaüthet! mert ha nincsenek olyan "kapcsolatban" vagy egyáltalán nincsenek kapcsolatban, akkor is fontos az öszinteség! Mert ha megszakad valami és késöbb megint összejön az a valami, és a köztes idöröl derül ki olyan részlet ami a másikat bántja, megalázza akkor az mikor megint kialakult az a valamit és annak jövöjét ez meghatározza. Mert mi van akkor ha az egyik elhallgatott a másik elöl olyan dolgokat ami esetleg ugyan csak rá tartozik, de a másiknak fontos lett volna, de csak késöbb tudta meg, akkor annak a másiknak már rosszul esik, hiába javult jobbá az élete, mert benne motoszkál, hogy a másik azt a dolgot elhalhallgatta, nem mondott igazat és megint ez történt mint már oly sokszor, hiába mondták hogy rosszak a receptorai, de ö hitt nekik, és a végén igaza lett...
Vannak akik öszintén elmondják hogy a nemegyütt töltött idő alatt mi történt velük, és vannak akik nem. Vannak akik vállaláják napjuk minden percének eltöltött idejét hogy mikor mit csináltak, és sokan titkolva hogy mit mond a másik vagy biztos felkapja a vizet inkább nem mondanak semmit... pedig a másik lehet hogy csak nézne egyet, és túllépne rajta...
azért vannak a barátok, barátnök hogy segitsék az ember életét, és ha kell támaszt, alibit nyujtsanak, egy ottalvás, sörözés, buli esetén... ebben nincs is semmi rossz, hisz mindenki megteszi a barát/barátnöért amit tud és lehetőségei engednek...
Vannak olyanok is akik máshol lesznek betegek/fáznak meg éjszaka mint ahol mondják...
Gyerekként énis mondtam olyat hogy nem ott estem el, ahol elestem, meert tudtam abból balhé lenne, mert ott nem is szabadott volna járnom... elestem, hát lóditottam... de ugy is tudták, hogy....
most éjfél elmúlt, érdekess tapasztalataimmal a hátam mögött gépelek, és csodálkozom, hogy mikor a ház elött áltam, még égtek a villanyok és mikor feljöttem már nem, és miért kell letenni a telefont ha szólnak hozzám az utcán...
kicsit fáradtan és alkoholosan fekszem egyedül a galérián, és azon tanakodom, hogy mit hoz a jövö, és ha fáj valmim hogyan és hová menjek orvoshoz, aki megbizható... egy beteg orvos kapcsolata márpedig a bizalmam alapszik.. sokszor hallani olyat, hogy ez a hajszál vékony vonal átlépödik. biztos lehetséges és van ilyen...
szeretem azt a 2 lényt aki velem él, az egyik kényszerböl, mert ö nem dönthet, hisz pici, a másik nagyobb... remélem a múlt végleg lezárodik és egy jobb jövö kezdödik el...
de már nem remélek, de még hiszek egy jobb világban... remélhetőleg az öszinteség, bizalom fog győzedelmeskedni!
Üdv T.
