Lassan majdnem másfélhete hogy elindúlt a beköltözőSHOW... Nem mondom ez még nekem sem egyszerű, gondolom Neked sem... Semmi sincs a helyén és kupi van... de már lehet hogy nem is fontos. Ma voltam lakáson megszerelni ezt azt segitséggel, mert nem tudtam embert szerezni. Te most jól felhúztad magad és megint hozzámvágtad hogy semmi sem változott... sajnos sok minden változott, mégtöbb lett a befolyásoló tényező. Látom és hallom, hogy ez nincs és az nem jó helyen van, és mikor lesz kész, mikor kerül a helyére. Próbálok ezellen tenni, de megint hiába, mert én vagyok az aki miatt Neked megint gondolkoznod kell. Nem is hittem volna hogy ennyire zavar az hogy nincs rend és kupi van. Te most gondolkozol, nem foglak ebben zavarni, nem akarsz velem lenni, magányra van szükséged, akkor magadra hagylak. Rájöttem, hogy hiába akarok én jót, ha Neked nem arra van szükséged, akkor csak szakadék és veszekedés lesz belőle. Most is ez lett, mondtad jó lenne ha ez meg az a helyén lenne, ha rend lenne. Amit tudtam megoldottam egyedül vagy elmentem segitségért, megnéztem hogy kell és megcsináltam. Ma is mikor kint voltam, és felkerült a függönytartó, a wc-papritartó... minden megpróbálok megtenni hogy Neked és nekem jobb és konfortosabb legyen. nem megy egyik napról a másikra. De próbálom. Szeretlek, és mindig jól érzem magam Veled, szeretek Veled lenni, Neked nem erre van szükséged. Sajnos kezdem elhinni, hogy felesleges minden erőfeszitésem, mert nem lesz jó, mert veszekedés lesz, mert Neked nem ez kell. Majdnem 30 év körül jó lenne eldönteni mit akarunk. Elfogadjuk e az élet dolgait vagy sem, és elfogadjuk e a másikat. Nem kell mindenkin mindenáron változtatni. Én is sok mindent változtatnék, de nem zargalak, mert igy szeretlek. Én nem gyurmának képzellek, amit ugy alakitok ahogy nekem tetszik. Kértelek én is, kijelentetted nem, és elfogadtam. ez a szeretet, hogy elfogadod a másikat ugy és olyannak amilyen, nem mondom hogy nem változtatható a másik egy kicsit, de apró dolgokat, és nem komplett személyiséget! Rájöttem a másfél hónap alatt, hogy ha ez nem fog menni, akkor sem esek kétségbe, mert ahogy gondolom (és mondtad is) Te is kaptál "ajálatokat" ugy én is, és ha neked nem kellek, vagy nem tudsz/akarsz elfogadni, akkor eléggé egyszerű a képlet. Nagyon szeretlek, de nem fogom feleslegesen túráztatni magam. Nem akarsz velem lenni nem kell, nem akarsz elfogadni nem kell. Semmi sem kötelező sem Neked és nekem sem. Csak akkor minek csináltuk ezt eddig? minek küzdöttünk? Egy dologban biztos vagyok, nem akarok és nem fogok csikicsukizni. Sok energiát vesz ki belőlem, és csak öli a lelkem, nem kell és nincs rá szükségem! Eljátszottuk már sokszor, talán többször mint kellett volna.
Szeretlek, de találd ki mit szeretnél az élattől és tőlem, mert nem egy játék vagyok, és az életem sem az!
